Szervezési és működési szabályzat

Logo

2014.
január

Szervezeti
és Működési Szabályzat
Rózsátnevető Waldorf Óvoda
1114. Budapest, Badacsonyi u.
20–22.

Intézmény
OM – azonosítója: 034475

Készítette:

……………………………..

intézményvezető
aláírása

Legitimációs
eljárás –
Az érvényességet igazoló
aláírások:

/2014.
(….) határozatszámon elfogadta:

………………………………………

nevelőtestület
nevében névaláírás

……………………………………………………

szakalkalmazottak
nevében névaláírás

Véleménynyilvánítók:

…………………………………………..

óvodai
szülői szervezet nevében névaláírás

/2014.
(….) határozatszámon jóváhagyta:

…………………………………………………….

intézményvezető

Ph.

Egyetértését
kinyilvánító:

…………………………………………………

fenntartó,
működtető nevében névaláírás

Hatályos:
a kihirdetés napjától.

A
dokumentum jellege: nyilvános

Megtalálható:
www. rozsatneveto.hu

Verziószám:

X/1
eredeti példány

Iktatószám:

  1. JOGSZABÁLYI
    ALAPOK

  • 2011.
    évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

  • 2012.
    évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény
    módosításáról

  • 20/2012.
    (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
    működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

  • 229/2012.
    (VIII. 28.) korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló
    törvény végrehajtásáról

  • 2011.
    évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)

  • 368/2011.
    (XII. 31.) korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény
    végrehajtásáról

  • 2012.
    évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)

  • 2012.
    évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési
    eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

  • 2011.
    évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és
    az információszabadságról

  • 2011.
    évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

  • 62/2011.
    (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes
    szabályairól

  • 1997.
    évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi
    igazgatásról

  • 1993.
    évi XCIII. törvény a munkavédelemről

  • 335/2005.
    (XII. 29.) korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek
    iratkezelésének általános követelményeiről

  • 1995.
    évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és
    a magánlevéltári anyag védelméről

  • 296/1997.
    (IX. 3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról

  • 44/2007.
    (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a
    polgári védelem ágazati feladatairól

  • Nevelőtestületi
    határozatok

  • Vezetői
    utasítás

  1. A
    SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA

A
Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SzMSz) célja,
hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az
intézmény működésének belső rendjét, külső kapcsolatait,
annak érdekében, hogy az Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramjára, valamint a Waldorf Óvodapedagógiai Programra
épülő intézményi Pedagógiai Programban rögzített cél- és
feladatrendszer megvalósulhasson.

Az
alternatív Óvodapedagógiai Programmal rendelkező óvodák –
törvényi felhatalmazás alapján (Knt. 8.§ (8)-(10)) –
eltérhetnek a nem alternatív óvodákra vonatkozó jogszabályi
rendelkezésektől. Az alternatív Óvodapedagógiai Programmal
rendelkező óvodák e sajátosságai kihatnak az intézmény
szervezeti felépítésére, működési rendjére, amit a Szervezeti
és Működési Szabályzat készítésekor figyelembe kell venni.

Az
intézmény a Rudolf Steiner által megfogalmazott Waldorf-pedagógia
alapján működik. Az SzMSz további kiemelten fontos célja, hogy
tükrözze és biztosítsa az ennek szellemében történő működést,
azaz a hármas tagozódás, az óvoda szellemi, gazdasági és jogi
életének harmonikus összehangolását.

Az
SzMSz előírásai kötelező erővel bíró szabályok. Hatálya
kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre,
valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére,
használják helyiségeit, létesítményeit. Az SzMSz előírásai
érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje
alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett
rendezvények ideje alatt.

Az
SzMSz-t az óvodavezető készíti el, a Szülői Kört, valamint az
Óvodaszéket véleményezési és javaslattételi jog illeti meg. A
Fenntartó egyetértésével a Nevelőtestület fogadja el és az
Óvodavezető hagyja jóvá. Az SzMSz azon rendelkezéseinek
érvénybelépéséhez, amelyekből a Fenntartóra – Működtetőre
– többletkötelezettség hárul, a Fenntartó, a Működtető
egyetértése szükséges.

  1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

3.1.
Azonosító adatok

Név:
Rózsátnevető Waldorf Óvoda

Székhely:
1114 Budapest, Badacsonyi u. 20-22. (bejárat a 1114. Budapest,
Diószegi út 44. sz. alatt)

OM-azonosító:
034475

Működési
engedély száma: BPB/012/03684-17/2013

    1. Az
      Óvoda alapítója és fenntartója

Neve:
Dél-budai Waldorf Egyesület

Székhelye:
1119 Budapest, Bártfai u. 31.

Alapító
okirat kelte: 2013. május 5.

Bírósági
nyilvántartásba vétel: PK.60.336/1997/2, 1997.05.20., sorszáma:
7574.

Közhasznúság
fokozata: közhasznú

    1. Az Óvoda jellemzői

Köznevelési
intézmény típusa: óvoda

Köznevelési
intézmény alapfeladata: óvodai nevelés

Óvodapedagógiai
Program típusa: Waldorf Óvodapedagógiai Program

Jogállás:
önálló jogi személy

Működési
terület: Budapest és vonzáskörzete (főleg Budapest XI. kerülete)

Engedélyezett
csoportszám: 1 vegyes életkorú csoport

Engedélyezett
gyermeklétszám: 22 fő

Pedagóguslétszám:
3 fő

Szakmai
felügyeleti szerv: Magyar Waldorf Szövetség

Hatósági
és törvényességi felügyeleti szerv: Budapest Főváros
Kormányhivatal

    1. Az
      Intézmény alapfeladata

Az
intézmény alapfeladata a Waldorf-pedagógiai alapelveknek és
módszereknek megfelelő óvodai nevelés, iskolára előkészítés.

Az
intézmény szakmai működését a helyi Pedagógiai Program
határozza meg.

  1. A
    Pedagógiai Program tartalmazza

  • a
    nevelés célját és feladatait,

  • a
    helyi nevelési tervet: napi, heti ritmusokat, ünnepeket, nevelési
    szüneteket,

az
óvodai tevékenységeket,

  • a
    gyermekek fejlődése figyelemmel kísérésének szempontjait és
    módját.

  1. Az
    intézmény egy nevelési évre szóló munkaterve tartalmazza a
    feladatok

megvalósításának konkrét
tevékenységeit és munkafolyamatait az időpontok

és
a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével.

  1. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

  1. Az
    óvoda szervezeti egységei a következők
    :

  • Intézményvezető

  • Óvónői
    Kollégium

  • Szülői
    Kör

  • Óvodaszék

  1. Az
    egyes szervezeti egységek meghatározása, feladat- és felelősségi
    köre
    :

4.1. Intézményvezető

Az
intézményvezető biztosítja az intézmény szakszerű és
törvényes működését, egyszemélyi felelősséggel vezeti az
óvodát.

4.1.1. Feladat- és hatásköre

  • az
    intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi
    feltételek

biztosítása érdekében
intézkedik az Óvodaszék, ill. a fenntartó felé,

  • döntést
    hoz személyi kérdésekben az Óvodaszék konszenzusos véleményének

figyelembevételével,

  • egyeztet
    az Óvodaszékkel az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és

munkakörülményeire vonatkozó
kérdésekben,

  • rendkívüli
    szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány,
    természeti

csapás vagy más
elháríthatatlan ok miatt az intézmény működése nem

biztosítható,

  • összehangolja
    a gyermekvédelmi munkával és gyermekbalesetek

megelőzésével
kapcsolatos tevékenységeket,

  • megszervezi
    a gyermekek rendszeres – évi kétszeri – egészségügyi

vizsgálatát,

  • a
    Pedagógiai Programban és a vonatkozó jogszabályokban előírt

nyilvántartásokat, naplókat
naprakészen vezeti,

  • képviseli
    az intézményt külső személyek felé,

  • gondoskodik
    a szülői estek, pedagógiai beszélgetések, családlátogatások

megtartásáról,

  • felelősséget
    vállal az SzMSz, a Házirend, az éves munkaterv elkészítéséért,

  • az
    Óvónői Kollégium egyetértésével dönt az óvodai felvétel,
    átvétel

kérdésében,

  • az
    alkalmazotti közösség felett munkáltatói jogot gyakorol,

  • elkészíti
    az Óvoda költségvetését, az Óvoda gazdálkodásához szükséges

feladatokat ellátja,
megszervezi,

  • évente
    egyszer a nevelési időszak végén írásban beszámol a Fenntartó
    felé az

adott nevelési év
eseményeiről, tapasztalatairól, értékeli a pedagógiai munka

színvonalát és szükség
esetén javaslatokat tesz a szükségessé váló fejlesztésekre,
beruházásokra.

4.1.2. Helyettesítés

Az
intézményvezetőt távollétében a helyettesítő pedagógus
teljes felelősséggel helyettesíti.

Az
óvodavezető betegség vagy tartós távollét esetén képviseleti
jogkörét a helyettesítő pedagógusra ruházza át.

A
dajka helyettesítését az óvónők együttesen látják el.

4.1.3. Kiadományozás

Külső
szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadományozási jogosultja
az óvoda vezetője, aki kiadományozási jogot biztosíthat kijelölt
ügyintézőnek. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható.

    1. Óvónői
      Kollégium

Az
Óvónői Kollégium tagjai az óvodában dolgozó óvodapedagógusok.
Az óvónők rendelkeznek az állami óvodapedagógusi végzettséggel,
ezen felül lehetőleg Waldorf óvónői végzettséggel is.
(Amennyiben valamelyik óvónő még nem rendelkezik Waldorf
végzettséggel, megállapodás szerint meghatározott időn belül
kell, hogy a képzést elvégezze.) A délutános óvónő esetén a
Waldorf képesítés nem feltétel, vezető óvónői döntést
igényel ennek meghatározása.

Nevelési
kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó
szerve.

Az
óvodapedagógusok alapvető feladata a rábízott gyerekeknek az
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, valamint a helyi Waldorf
Pedagógiai Program szerinti nevelése. Ennek szellemében a
gyermekek maguktól a pedagógusoktól kapják meg a gondoskodás
minden formáját.

Az
Óvónői Kollégium tagjai együtt valósítják meg a nevelési
programban meghatározott valamennyi tevékenységet. Ennek során az
egyes pedagógiai és gyakorlati feladatokat egymás között
szabadon megosztják. Mindez napi, heti vagy más, rendszeres
ritmusban váltakozva történik úgy, hogy mindannyian azonos
arányban részesedjenek a gyermekekkel való közvetlen
foglalkozásokban és a gyermekek ellátásával kapcsolatos
feladatokban. Közös munkavégzésük feltételezi a szoros
együttműködést, egymás megbecsülését, meggyőződésük
kölcsönös elfogadását és tiszteletben tartását. Az éves
munkatervben meghatározott megbeszéléseken rendszeres időközönként
átfogóan értékelik az óvodában folyó nevelési munkát.

      1. Az
        Óvónői Kollégium feladatai

  • A
    Pedagógiai Program megvalósítása – biztosítva ezáltal a
    Waldorf-

pedagógiai
alapelveknek megfelelő meleg, oldott óvodai környezetet a

gyermekek
számára. Ennek megfelelően az Óvónői Kollégium véleményező

és
javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő
ügyben.

      1. Az
        Óvónői Kollégium döntési jogköre

  • Pedagógiai
    Program elfogadása,

  • a
    nevelési év munkatervének jóváhagyása,

  • a
    jelentkezési kérelmek elbírálása,

  • állásfoglalás
    iskolaérettség kérdésében,

  • állásfoglalás
    az egyes gyermekeket vagy a gyermekközösség egészét érintő

pedagógiai vagy egyéb jellegű
kérdésekben.

      1. Az
        Óvónői Kollégium véleményezési jogköre

  • az
    Óvoda költségvetésének elkészítésénél,

  • új
    pedagógus vagy kisegítő munkavállaló felvétele előtt,

  • külön
    jogszabályban meghatározott ügyekben,

  • az
    Óvónői Kollégium véleményt nyilváníthat vagy javaslatot
    tehet a

magasabb színvonalú ellátást
biztosító beruházásokra, valamint az

intézmény működésével
kapcsolatos valamennyi kérdésben,

  • minden,
    az intézményt érintő ügyben.

      1. Óvónői
        konferencia

Az
Óvónői Kollégium, feladatainak ellátása érdekében, rendszeres
időközönként tanácskozást, óvónői konferenciát tart. A
tanácskozás tervezhető részét az intézmény éves munkatervében
kell rögzíteni.

A
konferenciák tervezett esedékessége:

  • évnyitó
    tanácskozás,

  • kéthetenkénti,

  • valamint
    évzáró tanácskozás.

Az
Óvónői Konferencia ad helyet az ún. gyermekmegbeszélésnek,
melynek során a Waldorf-pedagógia szellemében a segítő figyelem
fókuszában egy-egy gyermek, illetve a vele kapcsolatban felmerülő
nevelési probléma áll.

Az
Óvónői Konferencia döntéseit közös megegyezéssel hozza. Az
Óvónői Konferenciáról tartalmi jegyzőkönyv készül, mely
aláírás után az intézmény irattárába kerül.

      1. A
        pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az
intézmény méretéből kifolyólag az óvodapedagógusok napi
szinten tartják a kapcsolatot, így az óvodavezető számára az
információ naprakész a pedagógiai munka tartalmáról és annak
színvonaláról. A napi szinten megtartott megbeszélések, valamint
a kéthetenkénti Óvónői Konferenciák segítik a vezetői
irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását.

Az
év végén megtartott szóbeli értékelés átfogja a pedagógiai
munka egészét, és biztosítja az óvodában folyó pedagógiai
munka jogszerű, a Pedagógiai Programnak megfelelő működését.

    1. Szülői
      Kör

A
közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére
és kötelességeik teljesítésére szülői közösséget, Szülői
Kört hoznak létre, melynek tagja minden szülő. A Szülői Kör a
szülői közösség tanácskozó és döntéshozó fóruma.

A
Szülői Kör szükség szerint, de évente legalább egyszer
ülésezik, Fórumot tart. A Szülői Kör tanácskozásának
fontosabb megállapításait, javaslatait és döntéseit jegyzőkönyv
rögzíti, amelyet az Óvoda irattárában kell lefűzni.

      1. A
        Szülői Kör feladatai

A
Szülői Kör elsődleges feladata az óvoda mindennapi működése
során felmerülő gyakorlati feladatok ellátása: anyagbeszerzés,
karbantartási, állagmegóvási munkálatok, heti takarítás,
kertgondozás, gazdasági teendők (adományfizetések
nyomonkövetése, könyvelési feladatok, pályázatok) bonyolítása,
valamint minden olyan teendő ellátása, mely az óvoda zavartalan
működését biztosítja.

A
fent említett működéshez szükséges feladatok elvégzéséről
az Óvoda a Fenntartóval szerződés formájában megegyezik, a
Fenntartó a Szülői Kör által biztosítja a feladatok ellátását,
önkéntes jogviszony alapján. A Szülői Kör e feladatok ellátását
mandátumos rendszer szerint végzi, amelyben az egyes mandátumok
főbb feladatkörök szerint rendeződnek:

  • Beszerzői
    mandátum (1 fő)

  • Takarítás
    mandátum (1 fő)

  • Karbantartás
    mandátumok (2 fő)

  • Belső
    kapcsolatok (szívember) mandátumok (2 fő)

  • Kommunikációsmunkacsoport-vezető
    mandátum (1 fő)

  • Patronáló
    mandátum (1 fő)

      1. A
        Szülői Kör döntési jogköre

  • Az
    Óvoda alternatív Pedagógiai Programjában szereplő
    intézményirányítási modell szerint a Szülői Kör a szülői
    kötelezettségeket érintő, de nevelési és pedagógiai
    vonatkozásoktól mentes intézményirányítási kérdésekben
    döntési jogkörrel rendelkező tanácskozó és határozathozó
    szerv, amely döntéseit az Óvodaszék véleményének és
    javaslatainak figyelembevételével hozza meg,

  • A
    Szülői Kör dönt saját szervezeti és működési rendjéről,

  • munkatervének
    elfogadásáról,

  • tisztségviselőinek
    megválasztásáról és képviseletéről.

      1. A
        Szülői kör véleményezési jogköre

A
Szülő kör képviselteti magát az Óvodaszéken, s azon keresztül
véleményezési jogkörrel bír az ott felmerülő kérdésekben:

  • az
    intézmény egész működésével kapcsolatban,

  • az
    SzMSz, a Házirend elfogadásában,

  • a
    vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában.

    1. Óvodaszék

Az
intézményben a nevelőmunka és az intézmény működése segítése
érdekében Óvodaszék működik. Tagjai:

  • a
    pedagógusok mint az óvoda szellemiségének képviselői – azaz
    az Óvónői

Kollégium tagjai (2 fő)

  • a
    Fenntartó mint a jogi, gazdasági képviselő (2 fő)

  • a
    Szülői Kör képviselete, (2 fő). Az egyik képviselő a
    lehetőségekhez mérten a „Szívember” tisztséget is ellátó
    szülő.

Az
Óvodaszék havi rendszerességgel tart megbeszéléseket a szorgalmi
időszakban.

Az
Óvodaszék az óvodában tartja megbeszéléseit.

Az
Óvodaszék ülései a szülők számára nyilvánosak, azonban
meghatározott keretek között lehet rajtuk részt venni. A
résztvevő szülők előre tájékozódnak a napirendi pontokról,
és ezeket tiszteletben tartják, új kérdésfelvetéseket nem
hoznak be az adott ülésre. A résztvevő szülők elfogadják, hogy
az ülésen mint hallgatóság vesznek részt, az ülés második
felében, a fő napirendi pontok átbeszélése után 10 perces
időkeretet kapnak véleményük kifejtésére, kérdéseik
feltevésére. Az időtartamtól egyéb megállapodás esetén el
lehet térni.

Az
Óvodaszék az a fórum, ahol a pedagógusok, valamint az intézményt
fenntartó Egyesületet anyagilag és személyes munkavégzéssel
támogató szülők együttműködése megvalósul. A kapcsolattartás
a feladatellátás függvényében folyamatos.

Az
Óvodaszék ülésein a pedagógusok a Szülői Kör képviselői
közvetítésével tájékozódnak a szülői tevékenységről, a
szülői közösség problémáiról, álláspontjáról, valamint a
mandátumok tevékenységéről. A „szívember”, a közvetlen
kapcsolattartás érdekében, rendszeres beszélgetéseket tartanak a
szülőkkel, ezek eredményéről az Óvodaszék ülésein számol
be, kivételt jelent ez alól a személyes problémák tárgyalása,
mely nem része az Óvodaszéken megvitatott kérdéseknek.

A
„Szívember” választásának szabályai:

  • Az
    Óvónői Kollégium javaslatot tesz az általa legalkalmasabbnak
    tartott személyekre. A javaslat 1-3 szülőre vonatkozhat.

  • A
    Szülői Kör tagjainak legalább 1/3-a további személyeket
    javasolhat.

  • A
    választható személyek listájára csak azok a szülők
    kerülhetnek fel, akiket az Óvónői Kollégium vagy a Szülői Kör
    1/3-a javasolt, és nyilatkoztak, hogy megválasztásuk esetén
    elvállalják a „szívember” tisztségével járó felelősséget.

  • A
    „szívembert” a Szülői Kör 3/4-es többsége választja meg
    az Óvónői Kollégium javaslatának mérlegelésével.

  • Amennyiben
    a Szülői Kör által választott személy nem szerepelt az Óvónői
    Kollégium által javasolt személyek listáján, akkor rájuk
    vonatkozóan az Óvónői Kollégiumnak vétójoga van.

  • Sikertelenség
    (hiányzó 3/4-es többség vagy vétó) esetén meg kell ismételni
    a választást.

      1. Az
        Óvodaszék feladata

Az
Óvodaszék hivatott első szinten megvitatni és egyeztetést
lefolytatni minden olyan kérdésben és problémában, amely az
intézmény működése során felmerül, ideértve a gyermekek
nevelésében részt vevők személyével és munkájával, illetve
egyes szülők vagy a teljes szülői közösség viszonyulásával
kapcsolatos felvetéseket, kifogásokat, továbbá az óvónők és a
szülők közötti kapcsolattartási nehézségeket, vagy bármely
más, itt külön nem nevesített kérdést. Az Óvodaszék minden
esetben megkíséreli az eltérő álláspontok egyeztetésével a
problémák és feszültségek feloldását. Amennyiben ez nem vezet
eredményre, úgy a Fenntartó intézkedését kéri.

      1. Az
        Óvodaszék döntési jogköre

  • saját
    működési rendjének és munkaprogramjának meghatározásában,

  • olyan
    kérdésekben, melyeket a Fenntartó saját döntési jogköréből
    ide utal.

Az
Óvodaszék elsősorban konszenzussal
alakítja ki véleményét és javaslatait. Ennek hiányában a
döntés meghozatalához a jelenlévők fele, plusz 1 fő egyetértése
szükséges. Szavazás esetén tartózkodásra nincs lehetőség, a
döntés nyílt szavazással történik, de bármely tag kérésére
titkos szavazást lehet elrendelni. A tanácskozás fontosabb
megállapításait és javaslatait a jegyzőkönyv rögzíti, amelyet
az Óvoda irattárában kell lefűzni.

      1. Az
        Óvodaszék véleményezési, javaslattételi jogköre

Az
Óvodaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel
rendelkezik:

  • az
    intézmény egész működésével kapcsolatban,

  • az
    SzMSz,

  • a
    Házirend elfogadásakor,

  • a
    vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában.

  1. KÜLSŐ KAPCSOLATOK

Az
intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi,
gyermekvédelmi ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és
egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel
és szervezetekkel. A nevelők rendszeres személyes kapcsolatot
tartanak fenn más Waldorf-intézmények pedagógusaival meghívás
vagy más értesítés alapján.

5.1.
Az Óvoda intézményi kapcsolatban áll

  • a
    Fenntartó Dél-Budai Waldorf Egyesülettel,

  • a
    gyermekek és az intézmény dolgozóit ellátó egészségügyi

társintézményekkel,

  • a
    gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,

  • a
    Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a Családsegítő Központtal,

  • más
    Waldorf-óvodákkal és Waldorf oktatási intézményekkel,

  • valamint
    tagként a Magyar Waldorf Szövetséggel.

    1. A
      kapcsolattartás formái és módjai

  • közös
    megbeszélések tartása,

  • szakmai
    előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

  • módszertani
    gyakorlatok tartása,

  • napi
    szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon,

  • szakmai
    rendezvények látogatása.

    1. Fenntartó

Az
óvodába felvételt nyert gyermekek legalább egyik szülője
vállalja, hogy rendes tagként belép az Óvodát fenntartó
Dél-budai Waldorf Egyesületbe. Fenntartó a Szülői Kör által
biztosítja a feladatok ellátását, önkéntes jogviszony keretein
belül.

Intézményirányítási
kérdések tekintetében a Fenntartó feladata, hogy

  • biztosítsa
    az Óvoda működéséhez szükséges megalapozott döntéshozatalt
    a költségvetést érintő kérdésekben,

  • jóváhagyja
    az Óvoda éves költségvetését,

  • az
    Óvoda működésével kapcsolatban felügyelje a jogszabályoknak
    való megfelelést,

  • felügyelje
    annak az elvi és gyakorlati feltételrendszernek a meglétét, ami
    alapján az Óvoda a Waldorf nevet viselheti,

  • az
    Óvodaszéken képviselje a fenntartói szempontok megjelenését.

  1. NEVELÉSI ÉV RENDJE

A
nevelési év szeptember hó 1. napjától a következő év
augusztus 31. napjáig tart, a szorgalmi idő június hó 15-ig tart
– az évenként kiadott oktatási miniszteri rendelettel
meghatározott kereteken belül. A nevelési év helyi rendjét az
Óvónői Kollégium határozza meg, és rögzíti munkatervben az
érintett közösségek véleményének kikérésével.

6.1.
Nyitva tartás rendje

Az
intézmény a nevelési év szorgalmi ideje alatt nevelési napokon 9
órát tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való
eltérésre az Intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek
alapján, az Óvodaszék előzetes jóváhagyását követően.

Az
óvodai szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva
tartás csak az Intézményvezető által
engedélyezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként
zárva kell tartani.

    1. Az
      intézmény munkarendje

Az
intézmény hivatalos munkaidejében a gyermekek nevelésében
közvetlenül részt vevők (óvónők, dajka) a munkaidő teljes
ideje alatt az intézményben tartózkodnak
délelőttös-délutános beosztásban.

Az
intézmény – nevelési időtől független – hivatalos
munkaideje: hétfőtől péntekig 7:30–16:30 óráig tart. A
gyermekek felügyelete 7:45-től 16:15-ig biztosított.

    1. A
      pedagógusok munkarendje

A
pedagógusok hivatalos munkarendje az óvoda nyitva tartásához
igazodik.

A
pedagógus jogait és kötelességeit a közoktatási törvény
rögzíti. A nevelési intézményben dolgozó pedagógus heti teljes
munkaideje

  • az
    óvodában folyó nevelőmunkából,

  • az
    óvodában felmerülő egyéb teendők ellátásából,

  • a
    nevelőmunkára történő felkészüléshez szükséges időből,

  • az
    óvodán kívüli munkák ellátásához (beszerzés stb.) szükséges
    időből áll,

  • valamint
    a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező

tevékenységek tartamából.

Betegség
miatt a munkából kieső óvónőt az Intézményvezető által
megbízott pedagógus helyettesíti.

A
pedagógusnak a munkából való távolmaradását az Óvodaszéknek
előzetesen jeleznie és utólag igazolnia kell.

Az
intézmény alkalmazottai kötelesek a vonatkozó jogszabályok
szerint eljárni betegség esetén, és a táppénzt igénybe venni.

    1. Óvodai
      kisegítő munkarendje

Az
óvodai kisegítő hivatalos munkarendje az Óvodavezetővel történő
megállapodás alapján óvoda nyitvatartásához igazodik.

    1. Szabadságolás

Az
óvónők és a dajka a nevelési szünetekben vehetik ki éves
szabadságukat.

    1. Belépés
      és benntartózkodás rendje

Nyitvatartási
időben a szülők – előzetes megbeszélés hiányában – csak
7:45 és 8:30, illetve 13:00 és 13:30, valamint 15:30 és 16:15
között tartózkodhatnak az óvodában.

A
gyermekek 7:45-től 8:30-ig érkeznek az óvodába. A 9:00 óra utáni
érkezés megzavarja az óvodai csoport életét, ezért kerülendő.
A nevelési nap a délelőttös gyermekek
számára 13 órakor ér véget, a szülőknek – előzetes
megbeszélés hiányában – 13:00 és 13:15 között kell
biztosítaniuk a gyermekük feletti felügyelet átvételét. A
délutános gyermekek legkorábban 15:30 –kor és legkésőbb
16:15-kor mehetnek haza.

A
nyitva tartási időn túl szülő csak az Óvodavezetővel történő
egyeztetést követően, a megbeszélt időszakban tartózkodhat az
Óvoda területén.

    1. Látogatás
      rendje

Az
intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az
Óvodavezető engedélyével tartózkodhatnak az intézmény
területén.

    1. Helyiségek
      használatának rendje

Bármilyen
program, rendezvény csak az Óvodavezető írásos engedélyével, a
Fenntartó tájékoztatásával történhet. Az intézmény területén
párt vagy hasonló szervezet nem tevékenykedhet.

Az
alkalmazottak az intézményt az ott folyó nevelési munka
megvalósítása érdekében – nyitva tartási időben és azon túl
is – rendeltetésszerűen használhatják.

    1. Pedagógus-továbbképzés

Az
intézmény a Fenntartó által jóváhagyott mértékben
támogathatja a pedagógus és a dajka közösségi érdekű szakmai
továbbképzését, elsősorban a Waldorf-pedagógia témakörében,
illetve az óvodáskorú gyermekek nevelésével kapcsolatos egyéb
témakörökben szervezett képzések vonatkozásában.

A
továbbképzés költségeiről az óvoda költségvetésében kell
rendelkezni. Az ezen felüli képzések költségeiről a fenntartó
eseti megállapodást köthet.

  1. ÓVODAI
    JOGVISZONY, GYERMEKEK JOGÁLLÁSA

Az
óvodai jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel
útján létesülhet. A jogviszony létesítéséről, a felvételről
és az átvételről az Óvónői Kollégium egybehangzó véleménye
alapján az Óvodavezető dönt. A közoktatási törvény
szabályozza az óvodai jogviszony keletkezését és megszűnését,
és az abból következő jogokat és kötelezettségeket.

7.1.
A felvétel rendje

Az
intézmény lehetőséget teremt az óvodai élettel és az óvodával
való megismerkedésre az óvodáskor alatti gyermekek és szüleik
számára nyitott délutánok (baba-mama csoport) formájában a
felvételit megelőző év során.

A
felvételi időszak minden év március 1-től május 15-ig tart. A
felvétel időpontjáról, helyi rendjéről a Fenntartó a felvétel
kezdete előtt harminc nappal hirdetményt tesz közzé helyben,
valamint a honlapon. A felvételi időszakban az Óvoda iránt
érdeklődő szülőket az Óvónői Kollégiumnak, illetve a szülői
közösségnek tájékoztatnia kell a Waldorf-pedagógia
alapelveiről, a helyi nevelési programról, valamint az Óvoda
működésének rendjéről (Szervezeti és Működési Szabályzat).
A szülők a gyermek adataival felvételi jelentkezési lapot
töltenek ki. Az Óvónői Kollégium tagjai ezután a felvételt
kérő szülőkkel egyéni beszélgetést tartanak a gyermekről. Az
Óvónői Kollégium ezt követően hozza meg döntését az egyes
felvételi kérelmekről, amelyről írásban május 31-ig értesíti
a szülőket. A felvételi kérelmek elbírálása során a
pedagógusok elsősorban a jelentkező gyermek életkorára,
óvodaérettségére, a csoport összetételére való tekintettel
hozzák meg döntésüket. A felvételnél
tekintetbe veszik – a kettős nevelést elkerülendő –, hogy a
jelentkező családok nyitottak-e arra, hogy a Waldorf-pedagógia
szerint együttműködjenek a gyermek nevelésében az
óvodapedagógusokkal.

A
közoktatási törvény szabályozza az óvodai jogviszony
keletkezését és megszűnését.

A
felvételt nyert gyermekek szülei ezt követően anamnézist
töltenek ki, amelyben részletesen beszámolnak a gyermekük addigi
fejlődéséről, egyéniségéről, szokásairól, betegségeiről.
Az új családok látogatására a szorgalmi időszak kezdete előtt,
augusztusban kerül sor.

A
felvételt nyert családok szerződést kötnek az Óvodával az
óvodai jogviszonyról, valamint a fenntartó Egyesülettel az
Egyesületbe való belépésről és az adományfizetési
kötelezettségről. Ezen túlmenően megállapodást kötnek a
szülői munkacsoportokban, azaz a mandátumos rendszerben történő
aktív részvételről, ezzel járó kötelezettségeikről is.

Az
Egyesületből való távozást a Fenntartóval kötött szerződés
tartalmazza. Ha az Óvónői Kollégium pedagógiai okokból nem
látja biztosítottnak az együttműködést, előzetes egyeztetés,
moderálás után az Óvodaszék elé terjesztheti a szerződés
felbontásának kérdését.

A
felvételi kérelem elutasítása esetén a szülőket írásban
értesíti az Óvoda az elutasítás rövid indoklásával.
Fellebbezni 15 napon belül a Fenntartónál lehet.

    1. A
      gyermekek távolmaradásának igazolása

A
gyermek betegsége esetén – amennyiben a hiányzás 3 napot
meghaladó – a szülő köteles orvosi igazolást bemutatni arról,
hogy gyermeke gyógyult. A betegség miatti vagy más okból történő
távolmaradást a szülő legkésőbb a hiányzás napján bejelenti
az óvodában, majd az erről szóló feljegyzést aláírásával
hitelesíti. Tíz napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetében –
miután az óvoda erről legalább két alkalommal írásban
értesítést küldött az érintett családnak – az óvoda
vezetője értesíti a területileg illetékes jegyzőt.

    1. A
      gyermek elvitelének rendje

A
gyermekeket a pedagógus csak a gyermek általa személyesen is
ismert szüleinek, illetve a szülők által előre bejelentett és
megnevezett személynek adhatja át a nap végén. A szülők a
gyermek reggeli érkezésekor kötelesek külön jelezni a
pedagógusnak azt a tényt, ha más személy jön elvitelkor a
gyermekért.

8. SZÜLŐK AZ
ÓVODÁBAN, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A
szülő joga a szabad óvodaválasztás. Aki a Waldorf-pedagógia
segítségével kívánja gyermekét nevelni,
jelentkezhet az óvodánkba.
A gyermek felvételéről az
Óvónői Kollégium dönt.

8.1.
A szülők jogai

A
szülő joga, hogy

  • megismerje
    a nevelési-oktatási intézmény Helyi Óvodapedagógiai
    Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét
    és éves munkatervét, melyek az óvodában bármikor
    megtekinthetőek,

  • a
    dokumentumok nyilvánosságra hozásával és az intézmény
    tájékoztatási kötelezettségével, valamint a gyermekek
    adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői szervezeten belül
    véleményezési jog illesse meg,

  • látogathassa
    az Óvodaszéket,

  • megismerje
    a költségvetést,

  • véleményezési
    és javaslattételi jogát az óvodai élet bármely területét
    illetően akár szóban, a „szívemberek”

    felé,
    akár írásban érvényesítse az Óvónői Kollégium vagy a
    Fenntartó felé (a szülő írásos megállapításait, kérdéseit
    az előtérben elhelyezett postaládában aláírva, dátumozva
    helyezheti el),

  • a
    szülő írásban benyújtott kérdéseire 15 napon belül választ
    kapjon, de legkésőbb a benyújtást követő első Óvodaszék
    ülése után,

  • számára
    sürgős kérdéseivel nevelési időn kívül az óvónőket
    személyesen megkeresse,

  • saját
    gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes
    és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat,
    segítséget kapjon (szülői esten, pedagógiai beszélgetések
    során, családlátogatáson stb.),

  • figyelemmel
    kísérje a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka
    eredményességét és az Óvodaszék munkáját.

A
szülő a gyermekek nagyobb csoportját (legalább 20%- át) érintő
bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az Óvónői
Kollégiumtól, szükség esetén szülői est keretében az adott
kérdés megtárgyalását írásban előre kezdeményezheti.

    1. A
      szülők kötelezettségei

A
szülő kötelessége, hogy

  • gondoskodjon
    a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez
    szükséges feltételekről,

  • biztosítsa
    gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását,

  • tudomásul
    vegye és elfogadja a Waldorf-pedagógia által képviselt
    alapelveket,

  • ezzel
    összefüggésben a szülők segítsék egymást gyermekeik
    Waldorf-szellemiségben történő nevelésében az Óvodán kívül
    is, és segítsenek megelőzni, csökkenteni az Óvodán kívüli
    kettős nevelés ártalmait, illetve az abból fakadó káros
    hatások megjelenését az óvodai életben,

  • figyelemmel
    kísérje gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon
    segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe
    való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak
    elsajátítását,

  • a
    szülői esteken évente legalább 5 alkalommal részt vegyen,

  • rendszeresen
    tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és
    részükre az együttnevelés érdekében a szükséges
    tájékoztatást megadja,

  • ne
    zavarja az óvodai nevelőmunkát beszélgetéssel, ne vonja el az
    óvónők figyelmét a gyermekcsoportról,

  • tartsa
    tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és
    jogait,

  • vállaljon
    konkrét feladatokat az óvoda működéséhez szükséges teendők
    ellátása érdekében a mandátumos rendszer keretei között.

    1. A
      szülők szóbeli tájékoztatása

Az
intézmény pedagógusai a nevelési év során a gyermekekről
rendszeres beszélgetéseket tartanak a szülőknek. E beszélgetések
lehetnek csoportosak vagy egyéniek. A szülők csoportos
tájékoztatása a pedagógusok és a szülők találkozásakor, a
szülői esteken történik. A gyermekekről szóló egyéni
tájékoztatást a pedagógusok a pedagógiai beszélgetéseken
adják. A szülők megfelelő tájékoztatása mindkét
pedagógusnak egyformán feladata.

    1. A
      szülői estek rendje

A
pedagógusok gondoskodnak a szülői estek rendszeres, általában
hathetente történő összehívásáról, a szülők időben való
tájékoztatásáról. A szülői esteken a gyermekek óvodai
életével kapcsolatos kérdéseket beszélik meg a pedagógusok és
a szülők: a beilleszkedés kérdéseit, a csoport aktuális
hangulatát, változását, az aktuális ünnepkör eszmei és
gyakorlati kérdéseit, valamint szervezési teendőket. A
gyermekközösség egészét érintő pedagógiai kérdések,
problémák megbeszélése is itt történik.

Egy
tanév során körülbelül 8 szülői est kerül megrendezésre.

    1. A
      pedagógiai beszélgetések rendje

Az
intézmény pedagógusai a pedagógiai beszélgetésen egyéni
tájékoztatást adnak a gyerekekről a szülőknek. A pedagógiai
beszélgetés előre egyeztetett időpontban, általában a szülői
estek előtt zajlanak, akár a szülő, akár a pedagógusok
kezdeményezésére. Általában évente kétszer sor kerül minden
család tájékoztatására gyermekük óvodai életéről. A
pedagógusok ezen alkalmakkor részletesen beszámolnak a gyermekek
fejlődéséről, ha nehézséget, problémát tapasztalnak, együtt
keresnek megoldást a szülőkkel. A szülőknek ilyenkor lehetőségük
van feltenni kérdéseiket, észrevételeiket a Waldorf-pedagógiával
kapcsolatban. Ezekre az óvónők szakszerűen, érthetően mondják
el magyarázataikat. A probléma megoldására történő, írásban
tett javaslatot (pl. fejlesztő pedagógus, pszichológus
felkeresése) a szülők aláírásukkal nyugtázzák. A pedagógusok
a szülőkkel olyan őszinte kapcsolatot alakítanak ki, melyben
megvalósulhat a gyerekekről, az ő érdekükben történő
párbeszéd. A kapcsolattartás nehézsége esetén a szülő és az
óvónők egyaránt fordulhatnak segítségért a „szívemberekhez”,
rajtuk keresztül az Óvodaszékhez.

8.6
Szülők tájékoztatása

Bármilyen,
óvodai életet, programot érintő változásról az óvoda köteles
a szülőket írásban (faliújság és e-mail) tájékoztatni az
esemény előtt minimum egy héttel.

  1. ÜNNEPEK
    RENDJE

A
Waldorf-pedagógia hagyományai szerint az óvoda az alábbi
ünnepeket ünnepli meg a nevelési év során:

  • Szent
    Mihály-nap

  • Szent
    Márton-nap

  • Szent
    Miklós-nap

  • Advent

  • Vízkereszt

  • Farsang

  • A
    tavasz kezdő napja

  • Húsvét

  • Mécsesúsztatás

  • Mennybemenetel

  • Pünkösd

  • Szent
    János-nap – Nyárünnep

  • Születésnapok
    (gyermekek születésnapja)

Az
óvodai ünnepekre való készülődés (felkészülés) és azok
megtartása a pedagógus feladata. A készülődés magában foglalja
az óvoda díszítését, a gyermekek részére az ünnep hangulatát
tükröző meglepetések elkészítését, amelybe a pedagógusok
bevonhatják a szülőket is.

9.1.
Az ünnepek rendje

A
Szt. Mihály-napi sárkányröptetést és a Szt. Márton-napi
ünnepet kirándulás keretében, a szülőkkel közösen készülődve,
nevelési időn kívüli időben tartjuk. Az adventi ünnepet is az
óvónők és a szülők közös készülődése előzi meg, az
ünneplés az óvodában, nevelési időn kívüli időpontban
történik. Az adventi időszak része az óvodában reggelente
tartott rövid közös éneklés.

A
mécsesúsztatás szintén egy kirándulás keretében, nevelési
időn kívüli időpontban zajlik. A Nyárünnepet az óvónők
készítik elő, megtartása a szülők aktív közreműködésével
az óvodában történik, nevelési időn kívüli időpontban.

Az
egyéb ünnepeket az óvónők a gyerekekkel az óvodában, nevelési
időben ünneplik meg.

    1. Egyéb
      programok

Az
óvodában advent idején a szülői kör bazárt, vásárt szervez.
A szülők maguk készítenek kézműves tárgyakat az alkalomra. A
bazáron való részvétel lehetőséget nyújt a
kapcsolatteremtésre, valamint az Óvoda ily módon adományokat
fogad.

Egyéb közös program
szervezését bárki indítványozhatja, egyetértés esetén a
szervezési feladatok megosztásáról esetenként állapodnak meg az
Óvónői Kollégium tagjai és a szülői közösség.

    1. Nyitott
      délutánok

Az intézmény lehetőséget
teremt az óvodai élettel és az óvodával való megismerkedésre
óvodáskor alatti gyermekek és szüleik részére nyitott délutánok
keretében. Ezeket a délutánokat az egyik óvodapedagógus tartja
heti rendszerességgel az óvodában. A foglalkozás alatt a
gyermekek használhatják az óvoda helyiségeit.

    1. Évkezdő
      napok

A
szeptemberi évkezdést megelőzően a régi és új családok
ismerkedése, valamint az évkezdésre hangolódás céljából az
óvónők kézműves napokat tartanak az óvodában. Ilyenkor van
lehetőség az óvodának készülő házi finomságok közös
befőzésére is. A hozzávalók beszerzésében a szülők is részt
vesznek (pl. szedd magad akció).

    1. Hagyományápolás

Az
intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása,
valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az intézmény
minden dolgozójának és a szülői közösségnek egyaránt
kötelessége.

  1. INTÉZMÉNYI
    GAZDÁLKODÁS

Az
intézmény a Fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretei
között részben önálló gazdálkodást folytat, e körben a
fenntartó jóváhagyása nélkül vállalhat kötelezettségeket és
szerezhet jogokat.

Az
intézmény a működésével felmerülő gazdasági, pénzügyi,
munkaügyi feladatokat önállóan látja el: adószámmal és
bankszámlával rendelkezik, a társadalombiztosító hatálya alá
bejelentett foglalkoztató. Az intézmény bankszámlája felett az
Intézményvezető önállóan jogosult rendelkezni.

Az
intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet csak
kiegészítő jelleggel, alapfeladatainak sérelme nélkül
folytathat, azzal, hogy az ebből származó bevételt
alapfeladatainak ellátására fordítja.

Az
Intézményvezető az intézmény pénzügyi-gazdasági
tevékenységéről évente írásban beszámol a Fenntartónak.

10.1.
Az intézmény feladatainak ellát